Felelős gazdiként, szerettem volna mindent megtenni azért, hogy biztonságban tudjam a “gyerekeket”. Tehát, a következő mérföldkő az kasztrálás volt. Az a húzva halasztott ivartalanítás. Amitől legtöbb felelős gazdi retteg. Amint észre vettem hogy az együk kezd “pasiskodni” egyből kértem időpontot az állatorvoshoz. Tigriskémet töketlenítették. Szerencsére hamar túl voltunk rajta és nem volt gond..De hát ugye volt soronkövetkező is.. Kicsi Haver.. Nagyon nem tetszett neki a dolog és azt gondoltam egy életre megutál majd miatta, de tévedtem és azóta is ugyanúgy imádjuk egymást.
Amég a két kis töketlen lábadozott eltelt egy kis idő. Szofikámat annyira féltettem a műtéttől. Hiszem ő mégiscsak lány, és neki elég nagybeavatkozás lenne. Elkövettem sajnos a hibát hogy túl sokáig vártam és még így is hogy a nap legnagyobb részét velemtöltötték bent a házban.. Valahogy sikerült vemhesülnie. Utáltam magam miatta hogy ilyen sokáig vártam, és azóta és 100x megbántam. Én kis naív gondoltam majd megvárom hogy a kiscicák elég nagyok legyenek aztán keresek nekik valami szuper gazdit. De nem így történt. Egyik viharos este után amikor hívtam a gyerekeket csak a két töketlen jött hozzám. Kerestem a Szofit de alig találtam. És akkor vettem észre hogy a kedvenc helyén üldögél egyedül, néz rám és nyávog. Oda mentem és szinte láttam rajta hogy engem várt, és megkönnyebbült. Aztán észre vettem…. Sajnos a vihar és egy az ivarzás alatt összeszedett betegség miatt amiről akkor még nem tudtam, koraellése lett. Nagyon korai.. Három pici már ott feküdt a dobozban sajnos teljesen életképtelenül. A negyedik pedig a szemem láttára született meg, és ő bizony életben volt. Hihetetlenül pici volt, még alig volt szőre is. Szofikám mindent megtett érte, ahogy én is próbáltam segíteni rajta, viszont este el kellett engednünk. Nagyon utáltam magam… 🙁 Szofi sem volt túl jól, folyton sírt. Másnap folyton figyeltem hogy miújság vele jól van e.. Nem volt jól. Valamiért vérzett, és úgy láttam hogy fájdalmai vannak, ezért elvittem az orvoshoz ahol elmondták hogy nagyon rosszul van. Méhgyulladása van, elkapta a leukózis nevű betegséget és nagyon vérszegény, fájdalmai vannak. Azt mondták meg kell műteni, viszont nem lesz kockázat mentes, el kell távolítani az egész méhét. Nem volt választási lehetőségem, meg akartam adni neki az esélyt hogy meggyógyuljon. Szerencsére erős volt a kis drágám és a műtét jól sikerült. A méhgyulladás elmúlt, de a leukózis (Felv+) megmaradt.. Sok helyen utána jártam és utolsó esélyem volt hogy talán ő is bele tartozik abba a kevés százalékba akinek a szervezete eliminálja a betegséget. Ha odafigyelek rá és az egészségére akkor talán van esélyünk. Ha viszont nem sikerül, akkor lehet hogy csak 1-2 évünk lesz együtt.. 🙁
Mivel ez a betegség viszonylag könnyen terjed a macskák között ezért a srácokat a lehető leghamarabb beoltattam biztos ami biztos alapon. Azóta már 1 év eltelt, és azt hiszem eddig tünetmentesek vagyunk. Ideje lenne megcsináltatni a másik leukózis tesztet, de hogy őszinte legyek kissé félek. Összeszedem magam és majd nekiugrunk..
Kommentek